Pincetulajdonosk figyelmébe!


Talán a klímaváltozás hatása vagy csak egyszerűen időszakonként szeszélyesen nagy mennyiségű csapadék hullik egy-egy területre. Monor és térsége szempontjából 500-550 mm/év az átlagos csapadékmennyiség. Időszakonként azonban előfordul, hogy 50-60 mm eső is hullik egy nap alatt, ami az éves mennyiségnek a 10%-a vagy több is lehet.

pinceomlás

Mint tudvalévő a Monori Pincefalu pincéi agyagba fúrtak, de az agyag és a fölötte lévő talaj szerkezete sem tekinthető homogénnek, így a beszivárgó nedvességre sem egyformán reagál a talaj. A talaj vízvezető képessége anyagától függően igen eltérő lehet, lásd az alábbi ábrát! A nagyobb vízvezetőképességű talajok esetében nagyobb a beszivárgás is.


A kérdés mi az amit tehetünk Monoron, hogy a pincefalu agyagba vájt pincéi épségben átvészeljék a az extra csapadékos napokat?

Legfontosabb dolog amit tehetünk, hogy a pincefalu egész területén biztosítjuk a víz szabad lefolyását a pincék útjain és a pincék között egyaránt. A talajszerkezet mellett nagyon fontos, hogy a pincefalu dűlői, sorai, amelyek az azon közlekedő járművek miatt felkeményednek, megfelelően lejtsenek és a víz mindenütt tudjon továbbfolyni az övcsatorna irányába. Alapvetően az utak ilyen irányú megvizsgálása és a lejtések biztosítása közösségi feladat lenne, de ha ez megoldott, akkor a csapadékvíz nagy részét az utak képesek levezetni. A pincefalu örökölt építési struktúrájából adódóan a bakhátak között összejött víz is az útra folyik ki és folyik tovább. Az is nagyon fontos, hogy a sorokra dűlőkre ne hordjunk építési hulladékot, lenyírt füvet és gazt, mivel ha időszakosan is, de ez is képes a vízlefolyás sebességét csökkenteni, adott esetben a vízszint megemelkedésével a bakhátak közi irányítjuk a vizet.

Mivel a csapadék talajba történő beszivárgása a talajszerkezeten túl, függ a lefolyás sebességétől, azaz a talaj lejtésétől és a felületén lévő növényzet állapotától. Azaz amennyiben a bakhát és a két bakhát közötti talajfelületek megfelelően gondozottak, akkor a két kamra között a víz gyorsan a közlekedő útra jut és nincs ideje a beszivárgásra. Amennyiben a bakhát és a két bakhát közötti terület gondozatlan a növényzet lelassítja a víz folyását ( gondoljuk arra, hogy a hegyvidékeken az erdő, hogyan fogja meg a csapadékot és mi történik a tarra vágás után) és evvel elősegítjük a talajba történő beszivárgást. A megnövekedett növényzet abban is megakadályozza a tulajdonosokat, hogy észrevegyék a vakondtúrásokat, illetve a pocok lyukakat, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az agyagba fúrt pincékre! Van még egy fontos dolog amire érdemes figyelni, igen sok esetben lehet látni, hogy a pincéhez tartozó illemhelyet a két bakhát közé építik ami nem feltétlen okoz gondot ha az illemhelyen feltorlódó víz elvezetéséről akár annak mindkét oldalán megfelelően gondoskodunk. Jobb megoldás tűnik ha a kamra hátfalához csatlakoztatva építjük fel az illemhelyet, megfelelő zárt tárolóval. Egyrészt a kinézet is esztétikusabb, másrészt pedig az épület nem akadályozza a víz gyors lefolyását.
Kedvezőtlen tendencia lehet az is, ami már néhány helyen már látszik is, hogy a két bakhát közötti területet feltöltik és a felületnek nincs lejtése. A nagy síkfelületen a csapadék nagyobb mértékben tud beszivárogni a talajba, ami télen nagyobb havazást követő lassú olvadás során jelent igazi veszélyt.

Amikor arról kesergünk, hogy vannak elhagyott gondozatlan pincék amelyek a pincefalunkról alkotott benyomást erősen rontják, akkor arra is érdemes gondolni, hogy a nem használt és gondozatlan pince egy potenciális veszélyforrás mindkét oldali szomszéd számára. Sok esetben a két pince közötti válaszfal nem túl vastag, ezért történhet meg az is, hogy az újbor készítésekor a fermentáció során felszabaduló gáz igen gyakran megjelenik a szomszéd pincéjében is, köszönhetően a vékony falnak vagy egy vakond, pocok által fúrt lyuknak. Tehát ha egy pince beomlik az könnyen magával ránthatja a szomszéd pincéjét is.

Beszélni kell még a megnövekedett autóforgalomról és a megváltozott terhelési viszonyokról is. Egyrészt ma már szinte mindenki autóval is kijár a pincébe, szüret idején teherautóval viszik fel a szőlőt, van néhány pince ahonnan szippantós autó viszi le a szennyvizet. Tehát az utak terhelése a pincefalu régi, alapvetően lovaskocsin és gyalogos forgalmon alapuló forgalma megváltozott. Hosszabb távon érdemes lesz megvizsgálni, hogy az utak feljárók stabilizálása a kerékterhelések csökkentése hogyan oldható meg. A kilátóhoz felvezető és a Mendei úti feljáró kialakítása egy jó megoldásnak tűnik, a vasúti talpbetonok a gépkocsik kerékterhelését jóval nagyobb felületen osszák el, így védik az esetlegesen alatta lévő pincéket, megakadályozzák az utak erózióját

Összefoglalva azon gazdák, akik gondozzák és használják pincéjüket, ne legyenek restek és inkább fektessenek egy kicsit több munkát a két bakhát közötti területre, lépjék át a telekhatárt ápolják egy kicsit a szomszéd területét is. Főleg a mélypontokra, vakond és pocok lyukra, lejtésekre kell odafigyelni, így elérhetjük, hogy kevesebb pinceomlás történhessen.
« vissza