Monor Környéki Strázsa Borrend

- Mikor alakult meg a Monor Környéki Strázsa Borrend?

2000. február 3-án a Monori József Attila Gimnázium épületében. Az alapítók ünnepélyes avatására 2000. május 20-án a monori református nagytemplomban tartott istentiszteleten került sor. Így jött létre Magyarország 25. borrendje.

- Kik voltak az alapítók?

Harminckilenc lelkes borász és lokálpatrióta, akik eredetileg egy baráti társaságot alkottak.Mindenkihez közel állt a pince és a bor, ezen túl egy kiváltságos társaság tagjainak érezték magukat. Pincetulajdonosokon kívül képviselők, a város elöljárói kerültek a borrendbe.

- Mennyire kellett a tagoknak a borászathoz konyítani? Voltak szakmai elvárások?

A legtöbb tagot a bor szeretetén kívül nem sok kötötte a szőlészethez, borászathoz. Szakmai elvárásoknak kezdetben nem kellett megfelelni. A fiatalítás során már szempontként jelent meg, hogy a borrend tagjai értsenek is a borászkodáshoz. Le tudjanak tenni egy üveg bort az asztalra. A bemutatkozás alkalmával mindenki hoz egy üveg bort, amit ő készített, megkínálja a többieket, majd elmondja, hogy miért szeretne a borrend tagja lenni. Ezt követően egy évig a vincellér státuszba kerül a felvételre váró. Ez a belépő állomás a tagavatás előtt.

- Milyen célokat tűzött maga elé a rend?

Legfőbb cél az, hogy minél több hazai és külföldi látogatóval ismertessük meg a 190 méter magas Strázsa-hegyi pincefalu szépségét és a rajta termő értékes borokat. Célunk a borturizmus meghonosítása, Monor idegenforgalmi és gasztronómiai jellegének erősítése. A célok között szerepel, hogy Monoron és környékénminőségi borok készítésére ösztönözzük a termelőket. Ehhez a törekvéshez jól illeszkednek a borversenyek és Monor Város Borának díjátadója 2003 óta. A Monori Borút Egyesülettel karöltve fontosnak tartjuk azt is, hogy a látogatókat megismertessük az Alföldbe nyúló Gödöllő–Monori-dombság löszvidékével, a szőlőtermesztéssel, a borvidékekkel és a borászkodás fortélyaival. Így született meg 2009-ben az ország első borászati tanösvénye, az Ezer Pince Szőlészeti és Borászati Tanösvény. Tehát ismeretterjesztő és népszerűsítő munkát is végzünk. Továbbá szeretnénk gondoskodni a Monori Pincefalu pincéinek, présházainak és szőlőinek épségben tartásáról  is, ezzel elősegítjük kulturális örökségünk megóvását, hagyományaink életben tartását. Bízunk benne, hogy a Strázsa-hegy népszerű rekreációs helyszínévé válik, hiszen egyedi atmoszférája és sokszínű rendezvényei különlegessé teszik.

- Hogyan épül fel a borrend szervezetileg? Mit jelent a nagytanács, a nagymesteri és a kancellári cím?

A nagymester az egyesület elnökét jelöli, a kancellár az alelnököt, aki Mészáros János. Jelenleg úgy épül fel a szervezet nagytanácsa, hogy Ambrózi Pála kincstárnok, aki alapító tag is egyben. Aranyi Botond a ceremóniamester. Ő beszél a színpadon, ő ismerteti a Strázsa-hegy legendáját és az avatási esküt. A nagymester avat, a pohárnok tölti a borokat. Kovács Róbert a főpohárnok. Kugel György a marketinges. Ambrózi Gergelya jegyző. László Csabáné Katica a titkár, bár én úgy nevezném inkább, hogy a borrend háziasszonya, aki elrendezi a nagyhangú férfiakat. Bóka Jánosa pohárnok, ő a téglagyári pincék felelőse is egyben. Sárosi István a másik pohárnok, a Strázsa-hegyi pincék felelőse. Jánosovics Miklós a zászlónk őre.

- Monoron kívül melyik településekről jöttek még tagok?

Gomba, Péteri, Pesterzsébet, Tápióbicske szülöttjeit is szívesen fogadtuk tagjaink közé. Idén vincellérnek választott tagunk, Czégény Gábor tápióbicskei lakos, de Gombán szőlészkedik és borászkodik 10 hektáron. A másik idén választott vincellérünk, Borbás Tamás viszont monori. Idén borrendi taggá avattuk Fecske Andrást is, igaz ő sem monori, de a Strázsán elhelyezkedő Fecske Pince tulajdonosa.

- A borrendnek van egy kihelyezett Szent Erzsébet Tagozata. Ez mit jelent?

Ezt a tagozatot Karakas János borrendi tagunk hozta létre, aki már sajnos elhunyt, de korábban ő találta ki azért, hogy a Pesterzsébeten lévő borkedvelők, köztük 5-6 tehetősebb ember is csatlakoztasson hozzánk. Ezeket a külső tagokat is felavatjuk, fizetik a tagdíjat, és mehetnek az országos rendezvényekre. Sokunknak munkájából adódóan korlátozottan van ideje elmenni a különféle borvidékeken tartott borrendi rendezvényekre, de hálásak vagyunk a lelkes tagozati tagoknak, akik jelentős mértékben besegítenek a borrend képviseletébe.

- Milyen kötelezettségekkel jár az, ha egy borrend a Magyarországi Országos Borrendek Szövetségének tagja?

Kötelezettség évente egy szakmai rendezvény megszervezése, amelyre meg kell hívni a szövetség borrendjeit. Ekkor vendégül látjuk őket, a mi tagjaink pedig ezt a lehetőséget kapják vissza az ország különböző borrendjei által szervezett ünnepi vagy szakmai rendezvényeken. A kölcsönös részvétel lehetőséget teremt mind a tapasztalatok, mind az információk cseréjére.

- Milyen forrásokkal, támogatókkal rendelkezik a borrend?

A bevétel nagy százalékát a tagdíjak adják. Az önkormányzattól is kapunk támogatást, legutóbb például a tanösvény információs tábláinak a felújítására. Sajnos nem pályázunk eleget, nincs időnk pályázatokat írni. A polgármesterhez fordulhatunk, a városi sportcsarnok aulájának bérlésekor is kaptunk kedvezményt, így tudtuk megrendezni az idei Márton-napot.

- Milyen gyakoriak az összejövetelek?

Havonta egyszer, vándorló jelleggel, mindig másik pincében ül össze a nagytanács. A teljes tagság (az úgynevezett nagyborrend) a rendezvényeken kívül kétszer jön össze évente. Kétszer van rendi gyűlés, a harmadik alkalom a batyus évzáró. Ezen kívül a rendezvényeken találkozunk. Ezeket azért is szervezzük, hogy minden tag megjelenjen, a kapcsolatunk élő legyen.

- Milyen rendezvényei vannak a borrendnek?

Borversenyek, a Borrendi Borász Bál, a Borvidékek Hétvégéje, a Szüreti felvonulás, a Márton-napi Újbor Ünnep, továbbá a János-napi boráldás a katolikus templomban. Fix rendezvényeinket a Monori Gazdakörrel, a Monor és Környéke Hegyközséggel, a Monori Borút Egyesülettel és nem utolsó sorban a monori Vigadó segítségével valósítjuk meg. Nem szeretnénk kisajátítani ezeket a rendezvényeket, mert a közös cél érdekében a hangsúly a más civil szervezetekkel való összefogáson van. Több boros és borkedvelő egyesülettel társulunk ilyenkor, a magánkezdeményezések is nagyban hozzájárulnak egy-egy rendezvény sikeréhez!

- Hogyan lehet értékelni a borrend jelenét?

Csak egy pár család foglalkozik Monoron szőlészettel és borkészítéssel, sokkal többen vendéglátással. Az utóbbi években pedig egyre inkább a fesztiválokra helyeződik a hangsúly. Főként vendéglátás folyik a Strázsa-hegyen, saját bort csak néhány borászat szolgáltat. Monoron mindig is inkább a pincefalu – mint attrakció – volt eladható. Még néhány meghatározó pincészet, amelyik szőlőt is termeszt és bort is készít, jót tenne a hegynek és Monornak egyaránt! Ezért is keresi a borrend azokat a fiatalokat, akik szaktudásukkal, szorgalmukkal biztosítják a monori szőlő- és borkultúra továbbélését, és új energiákat hoznak a pincefalunkba.

Képek forrása >>

Írta: Artzt Tímea