Látnivalók Monor

Tisztelt Látogató!

Borrendünk Monoron tevékenykedik, tagjaink jórészt Monoriak, illetve tevékenységünkben Monorért dolgoznak. Ezért úgy gondoltuk, hogy Monort, annak látnivalóit nem csak a szőlő és bor oldaláról kell bemutatnunk.
Monor 1998-ban volt 600 éves. Ebből az alkalomból elkészült egy könyv, a „Monori Krónika”. Ebben a könyvben részletesen olvashatunk Monor történetéről, földrajzáról és az itt élt és élő emberekről. Néhány gondolat és részlet a könyvből: 
„Felemelő érzés visszatekinteni a múltunkra, az előttünk járókról hallani: hogyan éltek, mit hogyan csináltak maguk és a közösség javára. Ők is hús–vér emberek voltak, sikeresek, kevésbé sikeresek. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy egymással minél több találkozási pontot kerestek. Keressünk mi is, s ezen keresztül összekovácsolódva tegyünk meg mindent városunkért ! Ha ezek a kapcsolatok sikeresek, akkor településünk fejlődik, és ebből az egyén is profitál. Tisztelet Őseinknek, akik a múltban a mi jelenünket építették. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a múltból okulva ne csak jelenünkre, hanem építő szándékkal jövőnkre is gondoljunk”

Monor természeti földrajza: Monor város a Duna-Tisza közén, Budapesttől körülbelül 30 km-re délkeletre fekszik. A mai Magyarország mértani középpontja, Pusztavacs is kevesebb, mint 20 km távolságra található Monortól. Aki meglátogat minket, érkezhet autóval, vagy vonattal, hiszen városunkon halad át a 4-es főút és a 100-as vasútvonal. A látogató Monoron lépten-nyomon találkozhat a „Strázsa” és a „Forrás” elnevezésekkel. A Strázsa az Északi-középhegység egyik legdélebbi „hegycsúcsa” Monor északi határában. A Forrás pedig a város egyetlen helyi védettséget élvező területe. Persze a Strázsát csak jókora túlzással lehet hegynek nevezni, hiszen a 191 méteres csúcs esetén még a domb elnevezés is enyhe nagyzolás. Ámde nem az elnevezés a lényeg, mégis fontos a mi Strázsa-hegyünk. Ugyanis a Strázsa, mint a Gödöllő-Monori-dombság, az Északi-középhegység, sőt az egész Északnyugati-Kárpátok egyik legdélibb pontja.
Monor tehát – legalábbis a geográfusok szerint – a Kárpátok és az Alföld határán fekszik. A hagyomány szerint az Alföldbe simuló Strázsa-hegyről kémlelték a környéket a török korban. Meghatározó kőzete a lösz. Ebbe mélyítették a pincéket, ezt használták a rakott fal és vályog készítéséhez, ebből égették a téglát és ezen képződtek a környéken foltokban előforduló, kiváló minőségű mezőségi talajok is. A Strázsán mamutmaradványokat is találtak. A város belterülete azonban már az Alföldön fekszik, ahol a Dunából kifújt vékony lepelhomok fedi a felszínt. Az Alföld nem az a tengersík vidék városunk határában, amit Petőfi megénekelt, hanem inkább kisebb kiemelkedésekkel és mélyedésekkel tagolt tökéletlen síkság. Azt mondják Monor – Rómához hasonlóan – hét dombon terül el. Némi igazság van is ebben a kijelentésben, hiszen a tavaszi magasabb belvizek sok alig észrevehető mélyedésben egészen a felszín közelébe emelkednek, más részek viszont „messze” kiemelkednek a vízből.
A monoriak által kedvelt Forrás környékét – elsősorban növénytani értékei miatt – 1993-ban nyilvánították helyi jelentőségű védett területté. Az üde rétből itt vízigényes fűzfélék ligetes csoportjai emelkednek ki, a völgy legmélyebb részén pedig nádas található. A lágyszárúak jellegzetes képviselői a mocsári gólyahír és a fekete nadálytő. A domboldalak növényzetét száraz gyepek, cserjések alkotják. Pusztagyepek védett növénye a budai imola. A cserjék közül galagonya, kecskerágó, vadrózsa és kökény található. A talajvíz táplálta Forrás vízmennyisége valaha a nagyobb esőzések, záporok, zivatarok vagy a tavaszi hirtelen hóolvadások idején megnövekedett, és a közvetlen környékén lefolyástalan mocsárterületet hozott létre.
Az utóbbi évtizedekben a rendkívüli szárazság miatt a nagy vízigényű mocsári és lápi fajok, így a gyékény-, nád- és sásfajok uralmát a kevésbé vízigényes fűzfélék vették át. Kirándulásaink alkalmával az állatvilág néhány szép példányával is találkozhatunk. A gyíkokat a fürgegyík és a zöld gyík képviseli. A terület kiváló élőhely a békák egyes fajai számára. A madarak közül élelemre és fészkelő helyre talál a sárgarigó, a fülemüle és az erdei pinty. Az emlősök közül legtöbbször mezei nyúllal és őzzel találkozhatunk. A természetes növénytakaróból és állatvilágból Monor más részein nagyon kevés maradt. A közeli Csévharaszt és Nyáregyháza között terül el az ország egyik legszebb homoki erdőssztyep-vidéke. Valaha Monor egész területére ezek az erdős puszták voltak jellemzők. Helyüket az elmúlt két évszázadban szántóföldek, szőlő- és gyümölcsterületek valamint biológiai szempontból csekély értékű ültetett erdők vették át. A nagyüzemi mezőgazdaság megszűnése óta azonban újra teret kezd hódítani az eredetihez hasonlító vegetáció és visszatelepült néhány érdekes állatfaj is. Monor határában újra vannak ürgék és megjelentek a rájuk vadászó kerecsensólymok is. Monor lakossága valamivel kevesebb mint 17 000 fő. A központ, amit a helyiek „város”-nak neveznek hamisítatlan kisvárosi hangulatot áraszt. Olyannyira, hogy volt olyan időszak, amikor a filmesek egymás után jöttek hozzánk a kisvárosi hangulatot megörökíteni.
Az évszázadok során Monort háromszor avatták várossá. Legutolsó – remélhetőleg végleges – várossá avatása 1989-ben történt. A közelmúltban Monor a Monori járás központja volt, ma természetes módon a monori kistérség centruma. Két középiskolája, egészségháza, zeneiskolája, helytörténeti múzeuma és tűzoltósága a kistérség igényeit is szolgálja. Monor csendes kisváros. Talán ezért költöznek hozzánk sokan a nagyvárosokból, elsősorban Budapestről. A kisvárosi élet velejárója, hogy közösségi programjainkat szivesen látogatják a monoriak és a környékbeliek. Több olyan kulturális rendezvény van a városban, amely megmozgatja az embereket: a farsangi és iskolai bálok, tavasszal a Monori Májusi Napok rendezvénysorozata, sport rendezvények, az új bor tiszteletére rendezett Márton-napi program, az Orbánvalók -napi rendezvény a pincefaluban, és ősszel pedig a szüreti felvonulás. Kérjük látogasson el Városunk honlapjára! www.monor.hu

 
Látnivalók Monor (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára)
Monor város bemutatkozó videója >>
Vigadó Kulturális és Civil Központ bemutatkozó anyaga >>
Vigadó Kulturális és Civil Központ honlapja >>


Jó itt élni! Great place to live! (letölthető) >>

Ahová kirándulhatunk....(ATV filmje) >>


Tisztelettel és szeretettel fogadjuk vendégeinket !