Borrendek Világkongresszusa Szerbiában
A 2010-es magyarországi
világkongresszust követően 2012-ben Szerbia fogadta a Borrendek Nemzetközi
Szövetségének (FICB) kétévente megrendezésre kerülő világkongresszusát.
2012. május 31 – június 4. között Szerbiában került megrendezésre a
Borrendek Nemzetközi Szövetségének (FICB) 47. Világkongresszusa. A rendezvényen
11 országból közel húsz borlovagrend képviseltette magát. Hazánkat a
Magyarországi Borrendek Országos Szövetsége (Tálos Tamás alelnök, Biró Mária
főtitkár és Brazsil Dávid, a nemzetközi Bizottság tagja), illetve a Pannónia
Női Borrend 8 fővel képviselte a kongresszuson.
A 47. Világkongresszust
eredetileg Portugália rendezte volna, viszont a gazdasági válság
következményeként el kellett állniuk a szervezéstől. Ezt követően ajánlotta fel
az Európai Borlovagrend Szerbiai Legátusa, hogy felvállalja a világtalálkozó
szervezését a rendelkezésre álló mintegy egy-másfél év alatt.
A konferencia résztvevői
Újvidékre érkeztek, ahol május 31-én csütörtökön este a borrendek ünnepélyes
felvonulásával kezdődött meg a hivatalos program. A köszöntőt követő ünnepi
vacsorán a helyi specialitások és borok mellett a délvidéki néptáncból és
vendégszeretetből is ízelítőt kaptak a résztvevők.
Az első két napban délvidéki borászatok
és városok látták vendégül a borlovagokat. Péntek reggel Karlócán a
gimnáziumban fogadták a borrendeket, majd az Újvidéki Szabadság téri Mária Neve
katolikus templomban az Európai Borlovagrend Szerbiai Legátusának tagfelvételi
ceremóniájának lehettünk szemtanúi. Az esti program a résztvevő borrendek által
hozott borok kóstolójával folytatódott, ahol a házigazdák borai mellett magyar,
horvát, osztrák, szlovén, spanyol, francia és amerikai borokat kóstolhattak a
résztvevők. A szombati napon Szabadka polgármesteri hivatalának dísztermét,
továbbá két magyar ajkú borászatot (DiBonis Pincészet –Szabadka, Borkastély -
Hajdújárás) látogattunk meg.
Vasárnap délelőtt a kongresszus
résztvevői Belgrád felé vették az irányt. A XV. században a Tarcal-hegységben (Fruska
Gora) alapított és máig működő Hopovo-i ortodox kolostorba látogattunk, ahol
betekinthettünk a pünkösdi mise és terményszentelés számunkra titokzatosnak
tűnő liturgiájába. Ebédünket a Mackov Pincészet Rakovicai szőlőhegyén fogyasztottuk
el, ahova kis traktorokkal szállították a résztvevőket.
Belgrádba érve a magyar delegáció arra kapott
lehetőséget, hogy a legutóbbi kongresszus szervezőjeként külön bemutathassa
borait a külföldi borrendeknek a vacsora előtt. Öröm volt látni a külföldi
borlovagok töretlen érdeklődését, akik közül többen név szerint keresték a magyar konferencián kóstolt
borokat. A magyar
borokat kóstolva sokan mesélték el élményüket az előző konferenciáról, és
tettek ígéretet arra, hogy hamarosan újra hazánkba látogatnak.
A hétfői napon a Belgrádi Egyetem
rektora és a mezőgazdaságtudományi kar dékánja és munkatársai, valamint az
Amerikai Nagykövetség szakdiplomatája fogadta a díszruhában megjelent
borrendeket. Az első előadás a szerbiai bortermelésről adott átfogó
betekintést, míg második előadónk a bornak az európai civilizációban betöltött
szerepét vezette elő részletesen. A városnézést követően szávai hajótúra
következett. A kongresszust záró díszvacsorán a szerbiai borlovagrend
avatásával zárult a kongresszus hivatalos programja.
A kongresszus kiegészítő két
napos programján résztvevő borbarátok a szerbiai Topolára, illetve a Verseci
borvidékre látogathattak el.
Köszönetünket fejezzük ki ezúton a szervezőknek a programért, és külön
hálásak vagyunk idegenvezetőnknek, Olajos Annának Újvidékről, aki teljes
szeretetét sugározva vezette négy napon keresztül a 11 fős magyar delegátust.
Segítségével megismerhettük Szerbia és Délvidék történelmét és megérezhettük az
ottani emberek életfelfogását, vendégszeretetét.