Monor Környéki Strázsa Borrend

Mint tudvalévő a Monori Pincefalu pincéi agyagba fúrtak, de az agyag és a fölötte lévő talaj szerkezete sem tekinthető homogénnek, így a beszivárgó nedvességre sem egyformán reagál a talaj. A talaj vízvezető képessége anyagától függően igen eltérő lehet, lásd az alábbi ábrát! A nagyobb vízvezetőképességű talajok esetében nagyobb a beszivárgás is.

A kérdés mi az amit tehetünk Monoron, hogy a pincefalu agyagba vájt pincéi épségben átvészeljék a az extra csapadékos napokat?

Legfontosabb dolog amit tehetünk, hogy a pincefalu egész területén biztosítjuk a víz szabad lefolyását a pincék útjain és a pincék között egyaránt. A talajszerkezet mellett nagyon fontos, hogy a pincefalu dűlői, sorai, amelyek az azon közlekedő járművek miatt felkeményednek, megfelelően lejtsenek és a víz mindenütt tudjon továbbfolyni az övcsatorna irányába. Alapvetően az utak ilyen irányú megvizsgálása és a lejtések biztosítása közösségi feladat lenne, de ha ez megoldott, akkor a csapadékvíz nagy részét az utak képesek levezetni. A pincefalu örökölt építési struktúrájából adódóan a bakhátak között összejött víz is az útra folyik ki és folyik tovább. Az is nagyon fontos, hogy a sorokra dűlőkre ne hordjunk építési hulladékot, lenyírt füvet és gazt, mivel ha időszakosan is, de ez is képes a vízlefolyás sebességét csökkenteni, adott esetben a vízszint megemelkedésével a bakhátak közi irányítjuk a vizet.

Mivel a csapadék talajba történő beszivárgása a talajszerkezeten túl, függ a lefolyás sebességétől, azaz a talaj lejtésétől és a felületén lévő növényzet állapotától. Azaz amennyiben a bakhát és a két bakhát közötti talajfelületek megfelelően gondozottak, akkor a két kamra között a víz gyorsan a közlekedő útra jut és nincs ideje a beszivárgásra. Amennyiben a bakhát és a két bakhát közötti terület gondozatlan a növényzet lelassítja a víz folyását ( gondoljuk arra, hogy a hegyvidékeken az erdő, hogyan fogja meg a csapadékot és mi történik a tarra vágás után) és evvel elősegítjük a talajba történő beszivárgást. A megnövekedett növényzet abban is megakadályozza a tulajdonosokat, hogy észrevegyék a vakondtúrásokat, illetve a pocok lyukakat, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az agyagba fúrt pincékre! Van még egy fontos dolog amire érdemes figyelni, igen sok esetben lehet látni, hogy a pincéhez tartozó illemhelyet a két bakhát közé építik ami nem feltétlen okoz gondot ha az illemhelyen feltorlódó víz elvezetéséről akár annak mindkét oldalán megfelelően gondoskodunk. Jobb megoldás tűnik ha a kamra hátfalához csatlakoztatva építjük fel az illemhelyet, megfelelő zárt tárolóval. Egyrészt a kinézet is esztétikusabb, másrészt pedig az épület nem akadályozza a víz gyors lefolyását.
Kedvezőtlen tendencia lehet az is, ami már néhány helyen már látszik is, hogy a két bakhát közötti területet feltöltik és a felületnek nincs lejtése. A nagy síkfelületen a csapadék nagyobb mértékben tud beszivárogni a talajba, ami télen nagyobb havazást követő lassú olvadás során jelent igazi veszélyt.

Amikor arról kesergünk, hogy vannak elhagyott gondozatlan pincék amelyek a pincefalunkról alkotott benyomást erősen rontják, akkor arra is érdemes gondolni, hogy a nem használt és gondozatlan pince egy potenciális veszélyforrás mindkét oldali szomszéd számára. Sok esetben a két pince közötti válaszfal nem túl vastag, ezért történhet meg az is, hogy az újbor készítésekor a fermentáció során felszabaduló gáz igen gyakran megjelenik a szomszéd pincéjében is, köszönhetően a vékony falnak vagy egy vakond, pocok által fúrt lyuknak. Tehát ha egy pince beomlik az könnyen magával ránthatja a szomszéd pincéjét is.

Beszélni kell még a megnövekedett autóforgalomról és a megváltozott terhelési viszonyokról is. Egyrészt ma már szinte mindenki autóval is kijár a pincébe, szüret idején teherautóval viszik fel a szőlőt, van néhány pince ahonnan szippantós autó viszi le a szennyvizet. Tehát az utak terhelése a pincefalu régi, alapvetően lovaskocsin és gyalogos forgalmon alapuló forgalma megváltozott. Hosszabb távon érdemes lesz megvizsgálni, hogy az utak feljárók stabilizálása a kerékterhelések csökkentése hogyan oldható meg. A kilátóhoz felvezető és a Mendei úti feljáró kialakítása egy jó megoldásnak tűnik, a vasúti talpbetonok a gépkocsik kerékterhelését jóval nagyobb felületen osszák el, így védik az esetlegesen alatta lévő pincéket, megakadályozzák az utak erózióját