Szőlő aranyszínű sárgaság Grapevine flavescence dorée
| Fehér szőlő | Kék szőlő |
 |
 |
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő veszélyes új károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor (kabóca) elleni védekezés hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó karantén károsító. Besorolása azt jelenti, hogy az Európai Unió egyes területein előfordul, de behurcolása és terjesztése tilos. Magyarországon 2013. augusztus 30-án mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémszínű lesz.
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasma a szőlő
veszélyes új károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal
csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor (kabóca) elleni védekezés
hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is
pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás.
A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó
karantén károsító. Besorolása azt jelenti, hogy az Európai Unió egyes területein előfordul, de
behurcolása és terjesztése tilos. Magyarországon 2013. augusztus 30-án mutatta ki először a
kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH
Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma. A kezdeti tünetek közé tartozik az
ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek
meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő,
háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez
részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület
fémszínű lesz.
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre
önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet.
Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai
szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges
növényekbe, megfertőzve azokat.
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojás alakban telelő faj. A nőstények a tojásaikat a két éves
cser foszló kérge alá helyezik. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen
július második dekádjáig tarthat. Az L1-L3 lárvák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán
tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július
elejétől-közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények –, és egészen szeptember
végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe
közötti időszakra esik. A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú
intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő
gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a
tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Actara SC) kezeléssel tudjuk
megoldani.
Az ország több helyén megtalálták az első kelő amerikai szőlőkabóca lárvákat. Figyelemmel
kísérhetjük a lárvakelés alakulását országosan a naponta frissülő
https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/ weblapon a Térképek menüpont alatt. A narancssárga
jelölőkre rákattintva megnézhetjük a fogás helyén az első fogás dátumát, a fogott egyedek számát és
a lárvák fejlettségi állapotát. Jelenleg a lárvák L2-L3-as fejlettségűek. A kártevő ellen a virágzás után
javasolt a védekezéseket elkezdeni (Actara). Az Actara, mint a leghatásosabb készítmény, az
engedélyokirata előírása alapján szőlőben csak gyümölcskötődés kezdetétől (elvirágzás után)
használható.Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az
amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb
fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor
elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem. A
védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl.
tiametoxam ACTARA SC, lambda-cihalotrin KARATE ZEON 5CS, deltametrin DECIS, béta-ciflutrin
BULLDOCK 25 EC, klórpirifosz-metil RELDAN 22EC, klórpirifosz PYRINEX 25CS hatóanyagú
permetező szerek).
Fel kell számolni az elhagyott ültetvényeket és az árokpartokra, ültetvényenkívüliterületekre kivadult szőlőket, ahol akártevő fel tud szaporodni és ahonnan át tud repülni a kezelt ültetvényekbe.
A rendszeres növényvédelemben részesített ültetvényekben kisebb az esélye az amerikai szőlőkabóca felszaporodásának.
A rendszeres növényvédelemben részesített ültetvényekben kisebb az esélye az amerikai szőlőkabóca felszaporodásának.
A fertőzött növényállományban már a frissen kikelt lárvák is képesek fölvenni a fitoplazmát táplálkozásuk során. A felvételi idő általában 1–2 hét, amelyet hosszabb lappangási időszak követ – ezalatt a rovar fertőzőképessé válik. Ez azt jelenti, hogy a fitoplazma bekerül a kabóca nyálmirigyeibe és emiatt újra leadhatóvá válik. A kabócák fertőzőképessége így kb. 4–6 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak. Ezért a betegség átvitelének ideje az első egyedek kikelése után egy hónappal kezdődhet és a kifejlett egyedek őszi pusztulásáig tart. Fontos, hogy a kifejlett egyedek a tojásrakás során nem képesek átvinni az utódokba a kórokozót.
