Termésjósló Vince napján tartják a madárlakodalmakat is
Mivel a földdel gazdálkodó ember életének kedvező alakulása igen nagy részben az időjárástól függ, eleink különösen ki voltak téve változásainak, szeszélyességének. Nem csoda, hogy az ünnepek, a jeles napok szinte kivétel nélkül az időjóslás napja is voltak.
A védőszenteknek manapság még nehezebb lehet a dolguk, mindannyian tudjuk, mennyit változott az időjárás csak pár évtized alatt is. Megesett, hogy Sándor, József és Benedek havat hozott a zsákjában meleg helyett, de kapkodhatják a fejüket az Andrások, az Orbánok, a Pálok és a többiek is.
Januárban hat jeles napra kell figyelnünk: 6.-án Vízkeresztre, 17.-én Antal, 18.-án Piroska, 21.-én Ágnes, 22.-én Vince és 26.-án Pál napjára.
Közülük Vincére figyelünk leginkább, aki a bortermelőknek is védőszentje. Csepeg-e, fénylik-e majd, nem mindegy, mindjárt beszélünk is erről. Vincéig azonban rendben meg kell érkeznie és elmúlnia Antal, Piroska, és Ágnes napjának.
Remete Szent Antal a háziállatok védőszentjének számított, amíg meg nem feledkeztek róla. A hozzá kapcsolódó hagyományok Páduai Szent Antal révén éledtek újra, de már emberre is gyógyító erőt tulajdonítva a szentnek.
A bukovinaiak ráolvasó imádsága ugyan inkább horrorisztikus, mint gyógyító hatású, bár ki tudja, beleborzong-e a sokat tapasztalt mai ember, vagy már inkább csak érdeklődéssel böngészi a sorokat, melyek szerint:
„ Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával, hetvenhétféle unokájával, tüzes orbáncos dagadott sebeivel, fene farkasaival, vad oroszlánjaival, hogy (mondjam) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom, piros vérit ott megiszom....”.
A topolyaiak ellenben abban hittek, hogy ha három, Antal nevű ember az orbáncos beteg ágyánál elszív egy pipa dohányt, annak a füstjétől a beteg meggyógyul. Feltéve, ha a pipát tűzkővel és taplóval, hétszeri csiholással gyújtották meg.
Piroska szelídebb jövendölésekkel jelentkezik. Ha ezen a napon piros kendőt visel a leány, még abban az évben férjhez megy. Ami pedig az időjárást illeti: „ Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
Ágnes ezzel szemben azt mondja: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”, A közeli Tápióságon az Ágnes-köszöntő még ma is dívik: feldíszített fenyőággal mennek a lányos házhoz, Ágnest köszönteni.
Elérkezünk végül 22.-éhez, a számunkra legfontosabb Vincéhez.
Aki közelebbről szeretné megismerni, annak tudnia kell, hogy Vince nemesi származású, hispániai vértanú volt. Vértanúságának eszköze a fejsze, a csákány, az irtókapa. Ezért védőszentjüknek tekintették (főleg a skandináv államokban) részben az ácsok és az erdei favágók is.
Egyes magyarországi német településeken ezen a napon nem dolgoztak, hanem misére mentek. Némely felvidéki és német településeken úgy tartják, hogy Vince napján házasodnak a madarak, ezért nem szabad az erdőbe menni és fát vágni, zajongani.
Némely szőlős vidéken kifejezetten azért metszettek meg néhány tőkét, hogy sok bor legyen abban az esztendőben. A bosnyákok a pécsi Gyükés szőlőhegyen a kápolna miséje után hurkát, disznósajtot (kulent) akasztottak a szőlőkarókra, hogy nagyok legyenek a fürtök. De ezt a mohácsi, szökédi, nagytótfalusi és más helyek szőlősgazdái is megtették, különösen asokacok – derül ki olvasmányunkból.
Mohácson a karácsony utáni, János napi szentelt borral vagy vízkereszt napján szentelt vízzel Vince napján a szőlőskert széleit, illetve négy sarkát megöntözték. Úgy vélik sok bor lesz, ha ezen a napon esik az eső. Dávod magyar szőlőművesei a szőlő őszi bekapálásakor eldugtak egy üveg bort, majd ezen a napon kiásták és áldomásul megitták.
Mohácson Vince napján mindmáig megtelik a szőlőhegy mulatozókkal. Nemrég felújították azt a szokást is , hogy misét tartanak a szőlőhegyi Jakab-kápolnában, majd ünnepélyes metszés következik és végül mulatozás a pincékben.
A moldvai magyarok azt mondják: „ Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg-csurog, kevés lesz a borod”.
A kopácsi gazdák praktikus hagyománya: Vince napján sok jó bort kell inni, akkor sok és jó lesz a termés is.
A mi Strázsahegyünkön és környékén saját használatú Vince-napi rigmus ugyan még nem született – legalábbis nem tudunk róla – de az itteniek számára is fontosak a Vince-napi vesszővágás hagyományai, így évről - évre a Monor Környéki Strázsa Borrend tagjai résztvevői Bényén ezen jeles ünnepségnek.
